Most, hogy végre sikerült kipótolnom a nyári élményeimmel a tátongó ürességű blogomat, hozzáfoghatok, hogy a mostani eseményekről is beszámoljak.
Előszöris. Megvan az első céges tanítványom. Ugyan nem a legideálisabb, de remélem, jótékony hatással lesz a nyáron jócskán megcsappant bankszámlámra. Az úriemberhez minden reggel fél 7-re (!!!) kell mennem az Ipari Parkba. Még azt nem tudom, hogy jutok ki oda, mert bár bringával nem lenne messze, de télen hogy fogok közlekedni? Buszok is járnak valamelyest, de kb. óránként, az meg ugye nem jó... szóval az egyetlen lehetőség, hogy én megyek autóval, Öcsinek pedig más alternatívát kell találnia. Esetleg beviszem őt is reggel, korábban, és majd valamit csinál a klinikán.
Egyéb tanítványok is jelentkeztek, elég sokan, a gond csak az, hogy mindenki este szeretne jönni, amikor ugyebár már tele van az órarendem. Nem egyszerű összeszervezni.
A lakás sincs még készen, várjuk a burkolót, hogy felrakja a díszköveket, de egész egyszerűen nem lehet elérni. Holnap jönnek még a gipszkartonos-villanyszerelő srácok és beépítik az előszobában a kazánt, ne csúnyáskodjon már ott... Aztán lassan megérkezhet az ülőgarnitúra is, addigra jó volna kitakarítani, de a gipszkartonozás miatt eddig nem nagyon tudtam, vagyis tudni tudtam volna, csak nem volt érdemes.
Még egy hét nyaralás vár rám, Öcsi szülei meghívtak minket Horvátországba. Pénteken indulunk este. Remélem, szuper lesz.
Előszöris. Megvan az első céges tanítványom. Ugyan nem a legideálisabb, de remélem, jótékony hatással lesz a nyáron jócskán megcsappant bankszámlámra. Az úriemberhez minden reggel fél 7-re (!!!) kell mennem az Ipari Parkba. Még azt nem tudom, hogy jutok ki oda, mert bár bringával nem lenne messze, de télen hogy fogok közlekedni? Buszok is járnak valamelyest, de kb. óránként, az meg ugye nem jó... szóval az egyetlen lehetőség, hogy én megyek autóval, Öcsinek pedig más alternatívát kell találnia. Esetleg beviszem őt is reggel, korábban, és majd valamit csinál a klinikán.
Egyéb tanítványok is jelentkeztek, elég sokan, a gond csak az, hogy mindenki este szeretne jönni, amikor ugyebár már tele van az órarendem. Nem egyszerű összeszervezni.
A lakás sincs még készen, várjuk a burkolót, hogy felrakja a díszköveket, de egész egyszerűen nem lehet elérni. Holnap jönnek még a gipszkartonos-villanyszerelő srácok és beépítik az előszobában a kazánt, ne csúnyáskodjon már ott... Aztán lassan megérkezhet az ülőgarnitúra is, addigra jó volna kitakarítani, de a gipszkartonozás miatt eddig nem nagyon tudtam, vagyis tudni tudtam volna, csak nem volt érdemes.
Még egy hét nyaralás vár rám, Öcsi szülei meghívtak minket Horvátországba. Pénteken indulunk este. Remélem, szuper lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése