Programajánló

Kedves Barátaim,

Ezzel a programajánlóval azoknak a Kedves Barátaimnak szeretnék programot ajánlani, akik tavasszal Debrecenbe terveznek látogatni azzal a céllal, hogy engem és néhány debreceni programot meglátogassanak.

(Némi irodalmi jóízléssel rendelkező olvasóknak íme álljon a fenti szöveg egyéb normális stílusban:

1. reklámszövegesen:
Szeretné a tavaszt a cívisvárosban tölteni? Programajánlatunkból megtudhatja, hol talál ízlésének megfelelő szórakozási lehetőséget városunkban. Jöjjön el, és élvezze a tavasz első napsugarait a debreceni Nagytemplom előtt, a Nagyerdő szélén vagy szórakozzon a csodálatos Csokonai Színházban, a modern Kölcsey Központban! Ne hagyja ki ezt az egyedülálló lehetőséget!

2. "parasztosan"
Há', fijam, gyüjjé mán el a városba. Meglásd, jó lesz itten e. Jók a porgramok, csak sok itt a köcsög.

3. tiniMSN-esen
{csinicukicsaj29@freemail.hu} írta: figyúúú
{csinicukicsaj29@freemail.hu} írta:gyere L pár bulájba tutkó lesz nadjon!!!4444
{csinicukicsaj29@freemail.hu} írta: ott lesz az Imi!!!!!!44444 aszonta tökre bejösz neki

4. egyszerűen
Itt van pár program, gyere el, ha tetszenek stb. stb.)

És akkor íme a tartalom:

Március 14-én este 7 órakor a Kölcsey Központban Hot Jazz Band lemezbemutató koncert. Csak a korai jazz, a swing és a dixie rajongóinak! Öcsi már rágja a fülem, pedig én annyira nem komálom a jazznek ezt az ágát. Talán ha tudnék szvingelni, foxtrottozni vagy csárlsztonozni...na de így?!

Március 15. és április 11. között zajlik a Debreceni Tavaszi Fesztivál immár 18. alkalommal.
Ennek keretein belül ajánlom Horgas Eszter és Al Di Meola közös koncertjét Ő és Carmen címmel azoknak, akik szeretik a klasszikusok latinos, tüzesebb átdolgozását. Én , azt hiszem, ott leszek, bár a rákövetkező héten lesz a Pink is, és nehogy belefulladjak a kultúrába! Időpont: 2009. március 17. 19:00 Kölcsey Központ, Nagyterem.

A következő ajánlatom a Frankofón Filméjszaka az Apolló moziban, Debrecen (tudtommal) egyetlen nemplázajellegű mozijában. 2009. március 19-én este 8-tól reggel 4-ig mindössze 690 Ft-os belépőjeggyel 5 francia filmet tekinthetnek meg azok, akik képesek ennyi időn át a vásznat bámulni, és reggelig ébren maradni. Én nem. Majd inkább DVD-n nézem meg a Csak egy csókot, az MR73-mat, a Párizs, szeretlek!-et, a Halálos közellenséget és az Asterix az Olimpián-t. Szerintem, aki ez utóbbi filmig ébren marad, megtapasztalhatja, milyen érzés, amikor csak neki vetítenek egy filmet a moziban.

Zenés-táncos darabok, illetve T.S. Eliot és Webber rajongóinak ajánlom a Madách Színház-féle Macskákat. Bennem ez a darab mindig az Irodalomelmélet 3. előadást idézi fel, ahol gyakorlatilag egész félévben Baudelaire: Macskák c. versének különböző olvasatait elemeztük. A vers maga remek, a zenés-táncos darabok nekem túlontúl populárisak, mindazonáltal kétlem, hogy aki Bp.-ről ideutazik az pont egy bp.-i színház előadását szeretné látni. Kivéve, ha Budapesten lekéste a jegyvételt... (Március 24. Főnix Csarnok, 19:00)

Ha már úgyis megfordulok a Kölcseyben, biztosan megnézem B. Müller Magda képeit. Parnasszus című kiállítása a fotóművész 40 éves pályafutása alatti képeiből készült válogatás. Mivel úgyis mostanában vonzódom a régi filmekhez, szerintem tetszeni fog :-)

Még mindig zene. Azoknak, akik eddig nem találtak rá saját zenei ízlésüknek megfelelő műsorra, és netalántán szeretik a világzenét, esetleg még az ütős hangszereket is, azoknak itt az Amadinda 25 éves jubileumi koncertje. Megnéztem persze, hogy mi az az amadinda...nos, egy ugandai ütőhangszer, ami így néz ki:

És végre egy nemzene! Rob Becker Cavemanje Kálloy Molnár Péter előadásában. Bár nem vagyok sem komédia-, sem Kálloy-rajongó, mégis szívesen megnézném ezt a darabot az alábbi okokból: nemek közötti izébizé a témája, Kálloy tökéletesen alkalmas egy 40 éves lecsúszott családapa megformálására és érdekelnek a nem szokványos dialógusos darabok. Aztán persze néha csalatkozom.

És még érkeznek hírös-neves zenészek:
április 4. Nightwish - metal
április 23. José Cura - opera
május 4. Jean Michel Jarre - elektronikus pop-jazz vagy mifene
május 20. George Duke - jazz
június 15. Lenny Kravitz - cool and sexy

Nekem aztán ne mondja senki, hogy itt semmit sem lehet csinálni!!!

Brümm brümm brümm

Véééégre letettem a forgalmi vizsgát! Már csak pár hét, és meglesz a jogsim. Úgy örülök, mint majom a farkának! Azon gondolkodtam, kicsit beülök a garázsban a kicsikocsinkba, bekapcsolom a fűtést és a rádiót, és kicsit brümmögök meg tekergetem a kormányt, hogy ééérezzem! Az autónk egy Fiat Grande Punto mindenféle hiperszuper felszereltségekkel, én megnemmondom micsodák vannak beleépítve, de állítólag nagyon klassz. Hát hamarosan meg is tapasztalom. A vizsga amúgy nem volt könnyű, és hibátlannak sem volt éppen mondható, ám bizonyos útszakaszok magas szintű profizmussal való teljesítése (főleg az egyirányú utcák tekintetében) kiváltotta a parkolás és megfordulás terén nyújtott tökéletlenségeimet. Ez utóbbiak még hosszas gyakorlásra szorulnak.

Leállt a googlemail szolgáltatása pár órára ma, és emberek tömegei estek kétségbe. Majdnem kitört a 2. világválság idén...

Ma szétküldtem a kérdőíveket a tanárismerőseim körében, remélem, kapok választ, de nem túl sokat, mert akkor túl sokat kell majd kiértékelni. Belekukkantottam már a kérdőívekbe, és eléggé megoszlanak a válaszok. Hogy a manóba fogok ebből következtetést levonni?! Valahogy majd megoldom.

Három helyről kaptunk visszajelzést, hogy van még szabad szoba a Bükkben a húsvéti hétvégére. Én nem is tudom... az emberek január elsején megnézik a 2009-es munkanaptárt és gyorsan lefoglalják az összes hosszúhétvégére a szállást? Vagy hogy van ez? Sajnos számunkra is végetértek a boldog hippiévek, amikor az akciós hétköznapi pihenés csomagot ki tudtuk használni. Most már minden a szabadságnapok függvénye. Öcsinél. Én még mindig "munkanélküli" vagyok, ugyanis nem hívtak ettől a cégtől... Elég bosszantó, így visszatekintve a hatfordulós interjúra, amiben volt egy két és fél órás írásbeli és egy másfél órás szóbeli forduló... na, mindegy. Legfeljebb maradok angoltanár :-) Na, bumm.
Visszatérve a szállás témára: azért szeretnénk a Bükkbe menni, mert húsvétkor Szilvásváradon lesz CACIB, és ott végre kinézhetnénk, hogy a leendő kutyánk,nak akinek neve már van, fajtája is legyen...

Most már csak egy kérdésem van: mikor lesz már tavasz?

Már megint hó...

Na, kellett nekem nyafizni, hogy nincs igazi tél. Nesze, most megkaptam. A már földönfekvő 15-20 centi hóhoz most még hozzáesik vagy 5 centi. Esik, esik, esik és hordja a szél. Brrr. És hideg is van. Nincs kedvem kimozdulni, bebuszozni Debrecenbe és órát tartani. De hát, hív a munka...

Azon töröm ma a fejem, hogy mostanában keveset olvasok. Hogy lehetne ezt kompenzálni? Mi lenne, ha minden Nobel-díjas írótól elolvasnék legalább egy könyvet. (Aki szimpi, attól esetleg többet is) Aztán jöhetnek a többi, másmilyendíjasok is. Most végignéztem az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetetteket, hátha párat már kipipálhatok közülük. Thomas Mannt például már lehetne pipálni... viszont Mommsent lehet, hogy kihagyom...vagy az csalás? Aki szeretne csatlakozni eme vállalkozásomhoz, jelezze egy hozzászólásban. :-)

Végre megnéztem kinek a szobra áll a hajdúszoboszlói gyógyfürdő bejárata előtt. Pávai Vajna Ferenc, geológusé. Természetesen utánanéztem, hogy ki volt ő. Mint megtudtam, ő tárta fel a környék gyógyvizeit (Debrecen, Hajdúszoboszló, Karcag, Szolnok, Szeged...oké, ez utóbbi annyira nem szűkebb értelemben vett "környék"), és egész életében a hévizekben lévő geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit kutatta. Szóval bizonyára nagyon okos ember volt. Hajdúszoboszló amúgy remekül profitál a gógyfürdőből. Az egész város tiszta, rendezett, modern, szép házakkal, szemétmentes utcákkal. (brrr, most kinéztem az ablakon....cudar idő van)

Íme néhány kép Szoboszlóról

Télvégi ügyek

Kedves Olvasók,

rémülten vettem észre ma, hogy februárban még csak egyetlenegy bejegyzést sikerült produkálnom kis blogomba, úgyhogy ezt a hiányt sürgősen pótolnom kell!

Először is az interjúról. Ez a cég nem bízza a véletlenre a dolgokat. Először küldeni kellett egy CV-t, majd az alapján értesítettek, hogy bejutottam a 2. fordulóba. Kaptam emailben egy többoldalas kérdőívet, illetve pár, a munkakörhöz kapcsolódó feladatot angolul. Ezt visszaküldve, behívtak a következő fordulóba, amely egy telefonos interjút jelentett, kb. fél órán át, különböző HR-es kérdésekkel. Majd, miután ezt is sikerrel vettem, jött az írásbeli teszt. Ez két és fél órát vett igénybe mindenféle furfangosabbnál furfangosabb kérdésekkel, feladatokkal...ééééés...bejutottam a szóbelire, ahol újabb egy órán át bombáztak trükkös HR-es kérdésekkel. Szerintem már jobban ismernek engem, mint a saját édes jó anyukám... vártam, hogy mikor küldenek pszichológiai és orvosi vizsgálatra, de ez egyelőre még nem történt meg. Visszajelzést a jövő hét elejére várok. Igazából úgy érzem, elnyertem a rokonszenvüket, csupán az a bökkenő - amint azt az interjún résztvevő öltönyös úriember is kifejtette -, hogy eddigi karrierem során a legcsekélyebb mértékben sem foglalkoztam IT-s dolgokkal (ja, nem mondtam? ez egy IT cég...) Mindenesetre, ha túlteszi magát az e fölött érzett idegenkedésén, még talán én is lehetek a befutó. Jó lenne profi körülmények között, új dolgokat tanulva egy ilyen alapos és megbízható cégnél dolgozni. Remélem a legjobbakat.

Holnap lesz a lakás műszaki átadása. Már nagyon várom, hogy költözzünk, bár egyelőre ez még nem lehetséges, tekintve, hogy egyelőre csak a burkolatok vannak lerakva. Esetleg aludhatnánk a kádban... de hol főznék teát??? Anélkül nem tudok élni. És még net sincs...

Itt még mindig nagy a hó. Csütörtök estétől péntek estéig esett, most mínusz fokok vannak, így ez a 20 centi szépen meg is marad. Remélem, a jövő keddi 7.40-kor kezdődő forgalmi vezetési vizsgámon már egy szem sem lesz az úton. Csak az én szemem, de az mindkettő!

Újabb sorozatokkal gazdagodott a sorozatjunkie gyűjteményem. Most éppen a How I Met Your Mother van terítéken, amely egy némiképp a Friendsre hajazó sitcom. Persze "no-one can ever take the place of Friends in my heart", ahogy Betti angolul mondaná. De azért kell egy-két rész ebédhez, vacsorához. Vannak benne jó poénok, persze ezeket ide csak egy poéngyilkos írná le, mert a sitcomokban köztudottan sitpoénok vannak, amelyek kiragadva a környezetükből legalább annyira viccesek, mint Stan Pan nélkül, vagy Jim Carrey arc nélkül, vagy a stand-up comedy némafilmen, vagy... na, nem fokozom tovább, szerintem értitek, miről van szó.
A másik kedvenc jelenleg a Star Wars: The Clone Wars c. animációs sorozat, amely természetesen nem az én gyűjtésem eredménye, de nem gondoltam volna, hogy ekkora érdeklődéssel fogom nézni. Kicsit kusza, mert míg az első részek szervesen következtek egymásból, most, az évad vége felé már egymástól teljesen független kis kalandokat kap a néző. Szóval nem egy Barátok közt... De igazán jó!

Két filmet is megnéztem a napokban. Az egyikről kevés szót szeretnék ejteni, ez pedig az Eagle Eye. Kicsit csalódott voltam, hogy (***spoiler***) terroristák helyett már megint egy megvadult AI-t kellett megfékezni a hősnek, és hogy a hősnek - miután az elnők testőrei beleeresztettek két pisztolysorozatot - csupán a karját kellett felkötni... de hát istenem, mit várjon az ember egy akciófilmtől Ámerikából.
A másik Gus Van Sant To Die Forja, amelynek nem is tudom, hogy sikerült ilyen baromi jó magyar címet találni, hiszen ebben sajnos elég gyengék vagyunk (magyar címe: Majd' megdöglik érte). Már gondoltam is rá, hogy nyitok egy céget, amely filmcímfordítások lektorálásával foglalkozik. Szóval ebben a filmben Kidman Golden Globe-ot kapott, és mondhatni, számomra sokkal hihetőbb volt hülye, törtető pics@ként, mint Az órák Virginia Woolfja szerepében. Ő egyszerűen ilyen, szereti rázni magát. :-)

Ami a könyveket illeti, még mindig William Faulkner: Megszületik augusztusban c. regényét gyűröm. Szégyen vagy nem, de gyakran egy jó kis fogós sudoku jobban fel tud csigázni, mint eme könyv kézbevétele. De már érkezőben van Joyce Carol Oates Őkje és a Bevallom, éltem csak Pablo Nerudától. Majd ezután Sinclair Lewis Arrowsmithjét kívánok legyőzni. Szóval célok-tervek vannak, márcsak idő kellene.
E könyvekkel kapcsolatos olvasmányélményeimről mostani elfoglaltsági mutatómat elnézve karácsony táján olvashattok :-))))

csók mindenkinek

B.

Kiegészítés: a "Majd' megdöglik érte" TÉNYLEG jó cím, nem iróniának szántam (hanem mindenkinek, aki olvassa...hihihihi)

Irónia, milyen szép női név lenne...Maráczi Irónia...hmmmmm

The witty side of Debrecen

Kedves Olvasóim,

örömmel értesültem arról, hogy még egy ember olvassa a blogomat. (Helló, Tamsa!)

A mai bejegyzésemet a Debrecenben található vicces feliratokkal szeretném kezdeni. A villamoson utazva például gyakran megakad a szemem ezen: "Ha a berregő szól, ne szálljon le a villamosról!" Nos, az elnevezés találó, hiszen a debreceni villik fertelmes zajkeltője a legeslegnagyobb jóindulattal sem nevezhető csengőnek, mégcsak csengőcskének sem. De így, hogy "berregő", már-már mondhatni, bearanyozza a napomat a sok brr meg errr meg őőőő... olyan kis gyerekszáj-íze van: a villamosnak a berregője...hihihi.

A másik utazással kapcsolatos feliratélményem a Hajdú Volán járatain olvasható: "Álló utasok kapaszkodjanak!" Csak így, tisztán, fényesen, egyszerűen... semmi értelemzavaró "kérem", meg "szíveskedjenek", az itteni emberekkel érthetően, világosan kell kommunikálni. Nem szabad hagyni, hogy az udvariasság útvesztői elhomályosítsák a jelentés éles körvonalait. Ha pedig azt látja a Volán marketingcsoportja, hogy (az) álló utasok még így sem kapaszkodnak, még egyszerűbben fogalmazzák meg eme jótanácsot: "Kapaszkodjon!" Bezzeg a négyeshatoson: "A villamos esetenként hirtelen fékezésre kényszerülhet. Kérem, minden esetben szíveskedjenek fogódzkodni!" Ez már talán egy kicsit túl is van udvariaskodva: feltételes mód? esetenkéé-ént? kérem? meg: fogódzkodni? Na neeee...pff...el innen sznobizmus!

A debreceniek jó emberek, szeretik a tréfás feliratokat. A volt Domus Áruház (ami most Hongkong Üzletház vagy valami ilyesmi) mellett található egy panelrengeteg, amely épületek földszinti garázsaiban természetesen ilyen-olyan kis üzletecskék kínálják portékáikat. Van itt többek között fornettis, trafik (legkelendőbb termékük a cigi, a lottó és a buszjegy), italbolt, de ami a leginkább vonzza a 32-es buszra gyanútlanul várakozók tekintetét az a B.Ó.T. Így, csupa nagy betűvel, pontokkal. A B.Ó.T. ugyanis egy mozaikszó, méghozzá olyan mozaikszó, amelytől az embernek kellemes füstöltkolbász-íz telíti a száját, és kedve lenne előkapni a tarisznyájából - már ha volna neki - a vereshagymát és jóóól beleharapni...  De a B.Ó.T. amellett, hogy mozaikszó, bó't is. Termékei között megtalálhatóak bizsuk, órák és táskák. Szlogenjét pedig az ötletes elnevezés alatt virító szintén mosolykeltő felirat hirdeti: "Az árut nem, de a mosolyt ingyen adjuk" (Elnézést, ha pontatlanul idéztem, valaki javítson ki, ha tévednék)

Hát már csak az ehhez hasonló jópofa dolgokért is érdemes Debrecenbe költözni.

Egyéb hírek:
1. Voltam az állásinterjú írásbeli teszt részén, amelyen erőteljesen, két és fél órában, este 5-től fél 8-ig mérték fel angol nyelvi képességeinket. A feladatok nem voltak könnyűek, mivel nem vagyok túlzottan jártas ebben a bizniszinglisben, de reméljük a legjobbakat. Hét szereplő jelent meg a válogatáson. Sajnos a dráma csak kétszereplős... reméljük a legjobbakat és a legjobb fizetést.

2. A holnapi napon megvásárlásra kerül a laminált padló, beépítésre kerül a kád és  sokba kerül mindez. A lakás átadására a jövő héten lehet számítani, elvileg szombaton jönnek a takarítónénik, akik szerintem teljesen feleslegesek, mert minden jóérzésű ember, akinek egy csöpp sütnivalója van, azzal kezdi az új lakás belakását, hogy jó alaposan kitakarít...

3. Még nincs hír a forgalmi vizsga időpontjáról. Holnap megyek még egy utolsóelőtti gyakorlóórára. Remélem, meg tudom győzni magamat, hogy érdemes megpróbálnom a vizsgát. Jó lenne már túl lenni rajta érzelmi és anyagi okokból is.

Ennyi mára, Drágáim. Jó éjszakát mindenkinek.

Ui.: T., válaszolj az üzenetemre! Tudom, hogy ezt olvasod, úgyhogy nem tudsz arra hivatkozni, hogy nem olvastad. Hehehehe.

Budapest Bár és home-sick-ness

Kedves Blogolvasó(i)m,

merek többes számot írni, mert azt hiszem, biztos vagyok benne, hogy legalább kettő személy olvassa szerencsétlen kis irományaimat.

Nem is tudom, hogyan kezdjem ezt a bejegyzést, mert olyan régen nem írtam, hogy ilyenkor már szinte ciki elkezdeni a dolgot. Először is nem lehet úgy folytatni, mintha mi sem történt volna, ugyanakkor az is kellemetlen, ha ilyenkor az ember úgy tesz, mintha valami új kezdődne. Nos, nem kezdődik. Élem tovább kis visszafogott életemet Keleten, ahogyan eddig. Tervezgetjük-alakítgatjuk leendő otthonunkat, amely hamarosan az átadási folyamat kelepcéjébe keveredik; tanulgatom továbbra is a gépkocsihasználat-vezetés rejtelmeit; oktatom az okos és kevésbé okos tanítványaimat az angol nyelv gyötrelmeire...izé...rejtelmeire ... és még a végtelenségig folytathatnám unalmas soraimat, amelyekben ezeket a történéseket lassan felváltanák a "mi volt ma az ebéd?" és a "mit láttam a tévében?" kérdésekre adott válaszok.

Öcsi beteg, begyulladt a torka, antibiotiumot írt fel magának. Hiába, jó egy orvos a családban. Ennek következtében a héten nem dolgozott, így - mivel az én tanítványaimat is leverte a kór, mint vak a poharat - elég sok időnk maradt a lakással kapcsolatos ügyek intézésére. Először is: a burkolatok le vannak fektetve, kivéve a két szobában lévő laminált padlót, mert ahhoz előbb fel kell fűteni a lakást. A gáz bevezetve, a villanyos is a héten jött, szóval a vezetékek is jól haladnak. A szaniterek már készen állnak a beépítésre, most rendeljük meg a csaptelepeket. Kell még kilincs, villanykapcsolók és más apróságok. Az ember nem is gondolná, hogy egy lakás berendezésekor mennyi mindenre kell ügyelni, és Öcsi amúgy is nagyon igényes ebben a kérdésben. Most pédául fekete kilincset keresünk, mert úgy gondolja, hogy a világos színű ajtókhoz nem illik a króm színű kilincs... ebben van némi igazság, de én már úgy vagyok, hogy nagyjából egáltalán nem érdekel a kilincs színe :-)
Csináltunk pár képet a lakásról, de egyelőre nem szeretném megosztani az olvasótáborommal, nehogy egy esetleges rossz vélemény a kedvemet szegje. Mármint nem a lakástól venné el a kedvem, hanem a blog írásától.

Szerdán voltunk Budapest BÁR koncerten. Nagyon klassz volt, jó hangulatú koncert, bár én ebben a Kölcsey Központban nem igazán értem, miért nem lehet egy olyan igazi állós-rázós-tombolós koncertet rendezni a székenülős-tapsolós-visszafogott-frusztrációkeltős koncert helyett. De komolyan. Az ember ül, tapsol, ha kicsit merészebb fából faragták, esetleg bólogat a fejével, pedig legszívesebben felugrana, rázná a seggét-mellét, kinek mi jutott. Már a Dee Dee Bridgewater koncerten is nagyon örültem, amikor Dee Dee felállította az egész közönséget, és lehetett mikrofonba énekelni és rá-há-házni a popót :-))))) Itt csak én énekeltem csendben magamban, hogy "né-kemcsak Budapestkell, holazember korareggel szívesenkel..." Meg persze volt egy barom, aki bekiabált: húzzátok, amíg Gyurcsány engedi, hajrá magyarok!
Erre csak két dolgot tudok mondani: 1. ez Debrecen... a jobboldaliságot minden szögletben érzékeled, de sajnos csak a bunkó oldalát  2. kuss legyen, bunkó, szánalmas vagy, senki sem kíváncsi a szövegedre!
De mindent egybevetve, hálás vagyok Reninek, hogy ajánlotta ezt a koncertet, mert klassz volt nagyon. Még Dokinak (Reni pasija) is tetszett! Pedig, megmondom őszintén, voltak kétségeim.
Az előadás csupa jó emléket hozott fel bennem Budapestről, és nagyon-nagyon-nagyon honvágyam lett. Fura, hogy Banán éltem egész gyerekkoromban, aztán 8 évig Győrbe jártam suliba, majd 8 évig Budapesten laktam. Budapestinek érzem magam még akkor is, ha néha mezítláb sétálok a Ferenciek terén és még sosem voltam a Vidámparkban (bizony, azóta sem!) Szóval honvágyam lett nagyon, és hirtelen egészen rosszul éreztem magam a debreceni bőrömben.

Munka tekintetében nem tudok sok újdonsággal szolgálni. Még keresem az igazit. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy a tanításon kívül bármi mást ekkora lelkesedéssel, odaadással és érdeklődéssel végeznék. Bármilyen rossz legyen is a kedvem, ha órát tartok, egyszerűen leveszem azt a bőrömet, és belebújok egy másikba: kedves leszek, türelmes, vicces és érdeklődő. Minden érdekel, ami a tanítványomat, legyen az egy bugyuta tinikönyv, béna film, családi gondok vagy egy új matricaalbum... A tanítványaim szeretnek hozzám járni. Nem akarok mással foglalkozni. Nem élvezném.

Mára ennyi, kedves olvasó(i)m.