2009. május 15.

Driving moral(e)

Hát ez hihetetlen. Most már pár hónapja vezetgetem az autókánkat, de egyszerűen nem tudom megjegyzés nélkül hagyni a magyarországi közlekedési morált. Mindenki türelmetlen, mindenki előrébb akar jutni, mint ahogy az lehetséges, és ennek köszönhetően még nagyobb dugó alakul ki, ahogy az autósok bevágnak egymás elé a sávba. Különben is. Debrecenben mindig van valami építeni-szépítenivaló. Hol útjelzéseket festenek, hol közlekedési lámpákat javítanak... és örömmel látom, hogy az illetékesek minden héten lemossák a belvárosi padokat! Most éppen a Nagytemplom mögötti akármicsodát javítják és fából készült padokat helyeznek a lépcsőkre. A belváros tiszta, és mivel az autók nem mehetnek be, ezért nem is olyan büdös :) Jön a kék villamos, felszállnak az emberek... actually, szombaton egy 200 fős násznép szállt fel a villamosra. Elég mókás volt. A vendégek gyülekeztek a templom előtt, megvolt a szertartás, majd érkezett két különvillamos, ami a násznépet elszállította a Nagyerdő irányába. Visszatérve az autósokra: egyszerűen érthetetlen számomra, miért kell a városban 70-80 km/h-val hajtani, kikanyarodni a szabályosan közlekedők elé, a gyalogosok közé hajtani a zebrán, kisteherautóval 130-cal száguldani az autópályán vagy elgázolni a robogóval közlekedő tanítványomat. A kerékpárosok pedig szinte a lehetetlenre vállalkoznak, ha a Péterfia ill. a Simonyi utcán akarnak tekerni, hiszen középen a villamos, az út szélén pedig a parkoló autók akadályozzák az autósokat, hogy előzéskor biztonságos oldaltávolságot tartsanak. Nagy szerencse, hogy a Böszörményi úton, ahol én valószínűleg közlekedni fogok bringával, van kiépített kerékpárút. Azt még nem tudom, hol fogom itt tárolni a bringát, hiszen az épületbe tilos behozni, az udvarra pedig nem tudom, hogy lehetne betolni... de majd kigondolom.
Remélem, hamarosan bekövetkezik, amikor már ezen kell problémáznom. A konyhabútorunk beszerelve, igaz, a gépek még nincsenek bekötve, de az sem lesz már soká. A jövő héten a villanysütő is megérkezik! Jelenleg a villanyossal folynak a tárgyalások a spotlámpák és egyéb világítótestek felszerelésével kapcsolatban. Így a költözés szaga már a levegőben van. :-)
Szombaton bowlingozással egybekötött ivásra voltunk hivatalosak Öcsi kollégáinak, az urológiás nővéreknek a jóvoltából. Nagy szerencse, hogy kiváló memóriám van, így gyorsan megjegyeztem mindenkinek a nevét. Ez az első lépés ahhoz, hogy jófejnek tartsanak. Ha valakit a nevén szólítasz, az sokkal közvetlenebb, mintha bénán próbálnád kikerülni a néven nevezést, tekintve, hogy nem vagy benne biztos, hogy Józsi, Pisti, Gyuszi vagy Imi az illető. Szóval ennek a kivételes képességemnek (amit nagymértékben támogatott az a tény, hogy a bowlingpálya kijelzőjén ott volt mindenkinek a neve...) és amúgy is barátságos és közvetlen természetemnek köszönhetően hamar beilleszkedtem a csapatba. A játék ízére is hamar ráéreztem, így hamarosan nem én voltam a legbénább a csapatban. A bowling után a kocsihoz mentünk, ahol kisebb terüljasztalkám várt minket. Akadt ott gyümölcslé, vilmos, chips, csörögefánk, kolbászka... Ezután dartsozni indultunk, de a Darts Klubban éppen ZK rendezvény volt, ezért továbbhajtottunk a Cactus Pubba karaokezni. Én persze vezettem, így nem ittam egy kortyot sem, cserébe nem vittem kabátot, így ha spicces nem is, de náthás legalább lettem a végére. (Ez a megfázás gyakorlatilag május eleje óta tart. Igazából azért jó, mert így nem érzem az allergiámat.) A karaoke nem úgy sült el, ahogy vártuk, mert rengetegen voltak (javarészt tankcsapdaimádó részeg pasik), így semmi olyat nem tudtunk kérni, ami a szánk íze szerint való lett volna. 1-kor távoztunk Öcsivel a helyről, mert még haza kellett vezetni ugyebár. Már egyáltalán nem okoz nehézséget sötétben vezetni, ezzel ellentétben a városban eltévedek néha :(
Az MR2-t hallgatom, és a La Roux-tól szól az In For The Kill. Hogy ez mekkora egy tré szám. Nehogy meghallgassátok! Ennél sokkal jobb énekesek voltak a Cactus Pubban :-))))))))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése