PINK

Tegnap volt a koncert. Nem akarom részletesen leírni, hogy mi volt, hogy volt, mert aki nem volt ott, annak unalmas lehet, aki meg ott volt, annak meg minek? Csak annyit, hogy végre egy előadó, aki nem késik egy percet sem a kezdéssel, és aki végigpörgi azt a 2 órát, amit a színpadon tölt. És nem utolsósorban Pink nem 50 kiló vasággyal együtt, hanem hús-vér nő :-)))))
Látványelemektől sem volt mentes a show. Mivel ez a koncert tulajdonképpen a Funhouse című album bemutatója volt (vagy valami olyasmi), ezért az egész látvány a cirkusz motívuma köré épült. Klassz volt, látványos, mégsem vette el a zenétől a főszerepet. Egyszóval profi. Visszaemlékezve Pink első felbukkanására a zene világában, azóta sokat változott, "felnőtt" ehhez a zenéhez (Öcsi szavait idéztem), és most már egy igazán pörgős-bulizós zenét játszik. Ugyan kételkedtünk abban, hogy a trapézon fejjel lefelé való hintázás közben valóban élőben énekelt-e, de szerintem még ez is elképzelhető. Legfeljebb levették kicsit a hangerejét, a vokálosokét meg felnyomták. Mondjuk a vokálosok önmagukban is adhattak volna koncertet...annyira jó volt a hanguk. Volt pár régebbi szám is persze, pl. Just Like a Pill, Get the Party Started, Don't Let Me Get Me, Family Portrait (ez utóbbi egy szál zongorával, ami a jó ég tudja, hogy került hirtelen a színpadra; és egy szál hegedűvel, amit teljesen elnyomott a zongora köszönhetően a rossz hangosításnak). Bevállalta még Gnarls Barkley Crazyjét és a Queen Bohemian Rhapsodyját (jaja, nem kicsit bevállalós a csaj); nagy-nagy örömet szerezve nekem, hogy felelevenítette egyik jelenlegi és egyik időtlen kedvenc előadómat (egy kis Nina Simonet- még nyomhatott volna, de azért ne legyünk telhetetlenek :-))) Erről jut eszembe, valaki mondja már el, hogy tulajdonképpen hogy ejtjük helyesen? Mert hivatalosan Nina "szamóna" pedig én évekig nina "szimón"-nak mondtam gondolván, hogy francia origins meg miegymás... és kissé meglepett ez a "szamónázás". Szóval?)

Na, ennyi volt a koncert. A térdeim tropára mentek az ugrándozásban. Gyakorlatilag úgy viselkedtem, mint aki kengurut reggelizett és trambulint ebédelt, de szerintem ez egy koncerten természetes. Amúgy lent voltunk a "dühöngőben", külön örültünk, hogy volt egy kifutó, mert rengetegen voltak, és mire mi felértünk, szinte lehetetlen volt közelebb férkőzni a színpadhoz. Ami dühítő: nem bírom megérteni azokat, akik a béna mobiljukkal végigfényképezik-végigkamerázzák a koncertet! Könyörgöm....azt hiszi, otthon bármit is fog rajta látni a reflektorokon kívül?! Inkább nézzen ki a fejéből, meg ugráljon, nehogy elszalasszon egy pillanatot is. Egy csaj a kivetítőt fényképezte. Na, ez is lekéste a buszt, amikor észosztásra ment... Ennyi erővel fotózhatná otthon a tévét is... Hülyék. És én meg a sok idióta felemelt mobiljától nem láttam semmit. Így is csak minden 2. másodpercben láttam a színpadot...amikor éppen felugrottam.

A hazafelé út nyugis volt. Hosszú, de nem annyira, mintha vonattal jöttem volna. Aztán Debrecenből még hazavezettem. Öcsi azon aggódott, hogy elalszom. Hiába mondtam neki, hogy ha beülök a volán mögé egyből felébredek...és így is lett. Viszont a fényszórókat feljebb kell állítani majd, mert csak kb. 15 méterre világítják be az utat. 2 körül értünk Szoboszlóra, fél 3-kor már ágyban voltunk.

Jó kis este volt.