Nagy mákom van. Az oktatóm holnap reggel megy Büdöspestre kocsival, így vele mehetek, és nem kell az "Ismerd meg hazádat"-mozgalom keretein belül (tudom, Tibi, hogy ezt a poént már elsütöttem, de a nagyközönség még nem hallotta) beutaznom az ország szegleteit, hogy K (mint Kelet)-ből eljussak Ny (mint Nyugat)-ba. Reggel 6-kor indulunk annak ellenére, hogy az eredeti tervben 8 óra szerepelt. De sebaj, legalább korán otthon leszek. De jó lesz! Már nagyon várom. Megvettem szegényes Jézuskám ajándékait is. Anyának a Szenzeót, hogy ihassa a Hollandiában kóstolt fincsi habos kávét. Apának Momoék szerzik be, legalábbis remélem, beszerezték! Jaj, már nagyon várom, hogy otthon legyek kis családommal. Készülődjünk az ünnepre... bár az elmúlt 26 évem 80%-ában botrányos volt a Szenteste, azért én szeretem a Karácsonyt.
Kivittük az alapanyagokat az építkezéshez, épp akkor értünk oda, amikor már a melósok hazamentek, de a kivitelező még ott volt. Mivel az utca az ott folyó építkezések miatt sártengerré változott, ezért félig pallókon egyensúlyozva, félig sárban dagonyázva hordták be a csempéket, fugát, ragasztót az épületbe. Közben besötétedett. Zseblámpával világítottunk nekik :-) Mindenesetre már csak a mosdókagylók és a vécé van hátra, meg a szobákba a laminált padló. És már költözhetünk! :-D
A fenébe! Elfelejtettünk Öcsivel a karácsonyi vásárban langallót enni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése