Mérleg

Holnap lesz két hete, hogy Dice velünk van, és úgy éreztem, ennyi idő után szükséges mérleget készíteni a sikereinkről és kudarcainkról.
Kezdjük a pozitívumokkal, hiszen megtanították módszertanból, hogy a tanulók értékelésekor mindig először a pozitív dolgokat kell kiemelni, és csak utána azt, amin van még mit csiszolni.
Szóval sikernek tekinthető, hogy az elmúlt két hétben Dice kb. 30 alkalommal végezte el az udvaron a szükségleteit.
Megtanulta a "nem szabad" jelentését.
El tud tölteni egyedül 2-3 órát anélkül, hogy sírna, ilyenkor a dolgait sokszor az alomtálcára végzi.
Ha olyan napja van, hallgat a nevére, és a "gyere" vezényszóra.
Tud kocsiban egyedül utazni, néha nyugodtan alukálva a hátsó ülésen.
Tudja, hogy az ágyra nem szabad felmennie.
Jó étvággyal eszi a tápot, nem válogat.
Kedves, nem félős, idegenektől sem tart, barátságos.
Megszokta, hogy a gyerekek idétlenek, és minden ok nélkül sikongatnak és rohangálnak. Nem fél tőlük.
Akár fél óráig is eljátszik egy üres tusfürdős flakonnal, egy kupakkal vagy egy vécépapír-gurigával.
Az állatorvosnál rendesen viselkedik.
Szeret fürdeni, és imádja, ha utána hajszárítózom a bundáját.
Jól el tud játszani más kiskutyákkal.
Nem kunyerál ételt, csak a tányérjából illetve a jutifalatokat eszi.
Megismerkedett a klikkerrel, tud parancsra illetve kézjelre ülni és feküdni.
És egy nagy-nagy pirospont azért, mert olyan aranyooooos :)

Negatívumok:
Az elmúlt két hétben Dice megevett kb. egy marék földet, huszonkét falevelet, tizennyolc fűszálat, egy bogarat, egy fél marék múcsot, néhány virágot és egy füldugót.
Ezen kívül megrágott még egy kék szemceruzát, három cipőfűzőt, egy ajtófélfát, egy csatornafedelet, egy laptopkábelt, egy Fenistil gélt, két hajráfot, egy hajgumit, egy távkapcsolót, négy papírzsebkendőt, két teásdobozt, egy felmosórongyot, két súrolószivacsot, egy partvisfejet, két törülközőt, és még ki tudja mi mást, amit nem vettem észre.
Lepisilt továbbá két plédet (sajátját), két törülközőt (nem a sajátját...de most már az övé mindkettő), egy ágytakarót (kétszer), egy fürdőszoba-szőnyeget, Kacsát, Kisbocit és több négyzetméternyi járólapot és laminált padlót. Tulajdonképpen a lakás minden helyiségében pisilt már, kivéve a vécét...azt meghagyja nekünk.
Huszonhétszer visszaugatott és tombolni kezdett, amikor azt mondtam neki: "nem szabad".
El tud tölteni egyedül 2-3 órát anélkül, hogy sírna, ilyenkor a dolgait sokszor az alomtálcára végzi, de legtöbbször csak oda, ahova éppen sikerül.
Ha olyan napja van, hallgat a nevére, és a "gyere" vezényszóra, de ha rossz napja van, hatvanhétszer kell körülkergetnem az udvaron, mielőtt el tudom kapni, mert behívni nem lehet.
Tud kocsiban egyedül utazni, néha nyugodtan alukálva a hátsó ülésen. De volt már olyan is, hogy az ülések alatt csúszkált hason, rákakilt az autószőnyegre és végignyüszítette az utat.
Tudja, hogy az ágyra nem szabad felmennie. Mégis felmegy.
Jó étvággyal eszi a tápot, nem válogat. De evés közben általában belelép az itatótálba, majd körbetappancsolja a lakást.
Kedves, nem félős, idegenektől sem tart, barátságos. Ezért bárki megy az utcán, utánarohan.
Megszokta, hogy a gyerekek idétlenek, és minden ok nélkül sikongatnak és rohangálnak. Nem fél tőlük. De néha megugatja és megkergeti őket, amitől csak jobban sikongatnak és rohangálnak.
Akár fél óráig is eljátszik egy üres tusfürdős flakonnal, egy kupakkal vagy egy vécépapír-gurigával. De ha elunja, tuti, hogy valami olyasmit kezd el rágni, amiben nagy kárt tud tenni.
Az állatorvosnál rendesen viselkedik. De itthon tombol!
Szeret fürdeni, és imádja, ha utána hajszárítózom a bundáját. De fürdés utána rögtön meghempereg egy kupac szemétben.
Jól el tud játszani más kiskutyákkal. És egy percre sem hagyja abba az ugatást.
Nem kunyerál ételt, csak a tányérjából illetve a jutifalatokat eszi. De azt néha fogát csattogtatva kapja ki a kezemből.
Megismerkedett a klikkerrel, tud parancsra illetve kézjelre ülni és feküdni. De ha nincs nálam a klikker, azonnal alkalmi süketté válik.

És mindezek ellenére olyan nagyon-nagyon-nagyon aranyooooos :)